Berni

Bennett-kenguru

 

  • Faj: Bennett-kenguru
  • Ivar: Nőstény
  • Születési dátum: 2011.06.20.

A Bennett-kenguruk Tasmánia és Ausztrália délkeleti partvidékein élnek

Örökbefogadom!

 

 

Bennett-kenguru
vörösnyakú wallaby
Macropus rufogriseus

 

A Bennett-kenguru Tasmánia egész területén és Ausztrália délkeleti partsávján, az eukaliptuszerdőkben és a bozótos területeken fordul elő. A partoktól a hegyi erdőkig mindenütt megtalálható. Él a Bass Strait szigeteken is, de nem lehet tudni, hogy melyeken őshonos, és melyekre hurcolták be. Új-Zéland déli szigetének Canterbury régiójában viszont biztosan betelepített populációja található. Tasmaniában és Queensland partvidékén az utóbbi 30 évben elszaporodott, egyrészt a vadászat csökkenése, másrészt a foltos erdőirtás miatt, ami lehetővé teszi, hogy a tisztásokon legeljen, és az erdőben pihenjen.

A kenguru fej-törzs-hossza legfeljebb 90 centiméter, farokhossza 65-90 centiméter és testtömege elérheti a 27 kilogrammot. A hímek jelentősen nagyobbak, mint a nőstények. Orruk, mancsuk fekete, alsó ajkukon fehér csík húzódik. A bunda a nyakon és a vállnál vöröses; vastagabb, mint sok más wallaby bundája. A Tasmániában élő alfaj kisebb termetű, és hosszabb szőrű, mint a kontinensen élő alfaj. Feje a legtöbb kenguruhoz hasonlóan viszonylag kicsi, fülei hosszúak. Hátsó lába nagyon erős, három egyenlő hosszúságú részből áll, ezek a comb, a lábszár és a lábfej; lábfeje nagyobb, mint a többi wallaby-fajnak. Nyugalmi állapotban a vastag izmos farok a lábakkal együtt egyfajta háromlábú állványt képez, ahol az állat súlya a lábakra nehezedik. A kenguru főként előre és nem felfelé ugrik. A kinyújtott farok kormányrúdként szolgál.

A kenguru túlnyomórészt magányos, de összegyűlik, ha elegendő élelmet, vizet vagy menedéket talál. Ezekben a csapatokban hierarchiát alakítanak ki. Az újabb kutatások szerint a konfliktusokat a társas életmódú állatokhoz hasonlóan rendezik. Szürkületkor és hajnalban táplálkozik,néha napközben is. Tápláléka fűfélék, levelek és más lágy szárú növények.Az állat 12-15 évig él.

Az ivarérettséget 14-19 hónapos korban éri el. A párzási időszak a kontinensen egész évben tart, Tasmánián februárra és márciusra esik. A nőstény 33 napig termékeny. Udvarláskor a nőstény megnyalja a hím nyakát. Erre a hím a nőstényhez dörzsöli az állát. Ezt egy rövid birkózás követi, majd párosodnak. A pár egy napig együtt marad. A vemhesség 30-40 napig tart, ennek végén egy fejletlen kölyök születik. A kölyök 9 hónapig az erszényben marad,és anyja 12-17 hónaposan választja el. A lányok többnyire nem költöznek messzire anyjuktól, a fiúknak viszont messzire kell menniük. Ahogy sok más kengurufajnál, nála is megfigyelhető az embrió fejlődésének késleltetése.

 

 

Elterjedés: Tasmánia és Ausztrália délkeleti partvidékein él.

 

Nevelőszülők

 

Nevelőszülők listája

  • Bakai Brigitta
  • Balika Mátyás Endre
  • Barna Csenge
  • Budapest 16. kerületi Napsugár Óvoda
  • Endrődi Ákos
  • Fodor Anna
  • Holzapfel Frank
  • Horváth Péter
  • Jókai Mór Általános Iskola 3.a osztály
  • Juhász Lelle
  • Kálmán Borbála
  • Klucsik Lengyel Nimród
  • Kocsis Tibor Attila
  • Körmendi Dorottya
  • Kovács Máté Barnabás
  • Löffler Balázs János
  • Magyar Nemzeti Balett titkárság
  • Marcsik Zsófia és Marcsik Balázs
  • Meszlényi Dóra
  • Nyikos Nóra
  • Palotai Barnabás
  • Palotás Zsolt
  • Papp András
  • Richard and Lisa Paris
  • Sinka Gabriella
  • Szabó Boglárka
  • Szabó Emília
  • Szabó Sándor
  • Szaniszló Fruzsina
  • Szentkirályi Tóth Hanna Boglárka
  • Taski Bernadett Dorottya
  • Varga Júlia
  • Varga Máté
  • Vilimné Lelovics Bernadett
 

Töltsd fel képed!

Oklevél azonosítószáma:
Név:
Fénykép kiválasztása:
 

 

Arany fokozatú támogatóink

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezüst fokozatú támogatóink

 

 

 

 

 

Bronz fokozatú támogatóink