Névadója Pálfi Anikó. Életmódját illetőleg túlnyomó részben földön lakó gyík; tápláléka növényi és állati. Az orrszarvú leguán élénk, óvatos és félénk állat; ezeket a tulajdonságait fogságában is sokáig megtartja.
Élénk, óvatos és félénk állat.
Tápláléka növényi és állati egyaránt.
Csapadékban szegény erdők, bozótos területek lakója. Nappal aktív faj. Nem válogatós, tápláléka levelekből, gyümölcsökből, virágokból és magvakból, alkalmanként rovarokból és dögökből áll. A táplálék összetétele évszaktól és az állat korától függően változik. A nőstény gödröt ás a tojások részére, és gyakran ott is marad, hogy a tojásokat védelmezze.
Nevét onnan kapta, hogy a hímek orrának csúcsán szarvacskaszerűen módosult pikkelyek emelkednek. Ezek a nőstényeken is megvannak, de rendszerint nem alkotnak látványos „orrszarvat”. Ugyancsak a hím állatokra, s köztük is az idősebbekre jellemzőek a tarkótájék zsírpárnái, melyek kívülről is jól látható dudorokat képeznek az állat fején.
Az orrszarvú leguán a karib–tengeri Hispaniola szigetén, Haiti és a Dominikai Köztársaság területén honos. Egykor szinte az egész szigeten élt, ám a természetes élettér zsugorodása miatt már csak elszigetelt foltokban fordul elő. Állománya jelenleg is csökken, ezért minősítik a fajt sebezhetőnek.
Testméretek:
testhossz: 60-120 cm
Tömeg: 5-11 kg
Táplálkozás: mindenevő
Társas viszonyok: magányosan
Keltetési idő: 85 nap
Tojások száma: 2-34 tojás
Élettartam: 10-20 év
Veszélyeztetettség: sebezhető
Elterjedés: Karib-tenger szigetei
