A kea Új-Zéland déli szigetének erdős és alpesi régióiban honos. Körülbelül 48 centiméter hosszú; többnyire olajzöld színű, szárnyai alatt ragyogó narancssárga színezettel. Nagy és keskeny, ívelt szürke-barna felső csőrrel rendelkezik. A kea a világ egyetlen alpesi papagája. Mindenevő, egyben dögevő, de főként gyökerekkel, levelekkel, bogyókkal, nektárral és rovarokkal táplálkozik.
Maori nevének jelentése: harmat
Új–Zéland déli szigetének 600-2000 méteres tengerszint feletti magasságban található úgynevezett alhavasi cserjéseiben, erdős völgyeiben él. Ennek megfelelően a hideget is igen
jól viseli.
Tápláléka igen változatos:leveleket, rügyeket, hajtásokat, virágokat és magvakat éppúgy elfogyaszt, mint különféle rovarokat vagy pókokat. Különösen kedveli a bogyókat és
alkalmanként dögöt is eszik.
Csaknem egész testét zöldes színű tollazat borítja, szárnyainak belső oldala viszont rozsdavörös. A szárnyak kinyitásával ez a szín hirtelen villan fel, ezért szinte bizonyos, hogy valamiféle riasztó vagy felszállásra figyelmeztető jelzés szerepét tölti be.
A kea úgyszólván állandóan táplálék után kutat, rendkívül kíváncsi és mindent igyekszik megvizsgálni, elcsenni, ami valamelyest ehetőnek tûnik. Nem kíméli az autók szigeteléseit és a kirándulók csomagjait sem. Emiatt tréfásan Új–Zéland szarkájaként is szokták
emlegetni.
Testméretek: testhossz: 40–52 cm
Tömeg: 0,7–1,1 kg
Táplálkozás: vegyesevõ
Társas viszonyok: csoportban él
Költési idõ: 3–4 hét
Fészekalj: 2–4
Élettartam: 10–12 év
Veszélyeztetettség: sebezhetõ
Elterjedés: Újzéland
