Köpsi

Új-Guineán, a közeli Aru-szigeten és Ausztrália északkeleti területein honos. A síkvidéki, illetve 1100 méternél alacsonyabban fekvő esőerdők lakója. Tápláléka lehullott gyümölcsökből, gombákból, rovarokból és apró gerincesekből áll. Párválasztására a tojók többférjűsége jellemzõ. A tojásokat a kakasok költik ki, és a csibék akár kilenc hónapig is apjukkal maradhatnak.

A kazuár szárnya elcsökevényesedett ugyan, de az evezőtollak tollgerince megmaradt, és azok két oldalán jól láthatóak. Lábain 3-3 lábujjat visel, amelyek közül a belsőkön hatalmas karom található. Támadóival szemben az állat erőteljes rúgásokkal védekezik. A tojók általában nagyobbra nőnek, mint a kakasok.

A természettudósok még ma is vitatkoznak arról, hogy a sisakos kazuár szarusisakja mi célt szolgálhat. Némelyek úgy gondolják, hogy dísz, amelynek a párválasztásban van szerepe, mások szerint a közlekedésben segít. A sűrű bozótban csörtetve az állat ugyanis fejét előrehajtja, így könnyen lehet, hogy a sisak a sűrű aljnövényzet áttörésében segít.

Testméretek

Magasság: 120-170 cm
Tömeg: 30-60 kg
Táplálkozás: apró állatok, gyümölcsök
Társas viszonyok: magányosan él
Költési idő: 47-61 nap
Fészekalj: 2-4
Élettartam: 30-40 év
Veszélyeztetettség: sebezhető

Elterjedés: Ausztrália, Új-Guinea